Középpontban a vállfájdalom
A vállízület fájdalma napjainkban a derékfájást követő leggyakrabban előforduló mozgásszervi eredetű panasz. Gyakran okoz tartós funkciókárosodást, mozgáskorlátozottságot, illetve gyakoriságának és a hosszas rehabilitációnak köszönhetően nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre is.
Olvasási idő: 11 perc
Mielőtt belekezdenél a cikk elolvasásába, fusd át a rövid tartalomjegyzéket:
Tipp: Ha csak a cikk egy része érdekel, akkor kattints a hozzá tartozó főcímre és a cikk legördül a számodra érdekes fejezethez!
A vállfájdalmak pontos diagnosztikája az ízület bonyolult felépítésének és a környező struktúrák szoros funkcionális kapcsolatának köszönhetően meglehetősen bonyolult. Az ízületet három csont alkotja: a felkarcsont (humerus), lapocka (scapula) és a kulcscsont (clavicula). E három csont képezi a glenohumerális, az acromioclavicularis ízületeket, melyet szigorúan véve magyarul vállízületnek nevezünk, azonban funkcionális értelemben a lapocka mellkasfallal alkotott nem valódi ízülete, a kulcscsont szegycsonttal képzett ízülete is ide sorolható, valamint gyakran nyaki eredet is állhat a panaszok hátterében.
A váll fő feladata a mobilitás biztosítása, ezt példázza az a hatalmas mozgástartomány is, amit a napi tevékenységeink során tapasztalunk, ellentétben egyéb ízületeinkkel (pl. csípő, könyök). Ennek megfelelően számos izom és ínszalagok összessége tartja a felkart a vápában. Arányaiban a leggyakrabban érintett a rotátor köpenyt alkotó izmok összessége, melyek sérülése, túl, vagy rosszul terhelése jelentős panaszokat okozhat.
A diagnosztikus képalkotó eljárások során a rotátor köpenyben megfigyelt szövetkárosodás mértéke nem korrelál a vállfájdalom intenzitásával, ezért a kutatások és a klinikai gyakorlat során sok szakember véli úgy, hogy a diagnosztikai címkék gyakran félrevezethetik a kórkép meghatározását, így később magát a terápiát is.
A vállfájdalom jellegét tekintve sok féle lehet pl. tompa, hasogató, éles, szúró, stb. Az ízület vizsgálatakor a fájdalmon túlmenően a duzzanatról, szín- és hőmérsékletelérésről, valamint a környező struktúrák területére kisugárzó fájdalomról, vagy például a kézzsibbadásról sem szabad megfeledkeznünk.
Leggyakrabban előforduló okok a vállfájdalom mögött a teljesség igénye nélkül:
Ízületi gyulladás
Gyakori jellemzője az éjszakai, illetve nyugalmi állapotban is jelentkező fájdalom. Több kiváltó oka lehet, mint például az ízületikopás. Máig tisztázatlan eredetű képviselője az adhesive capsulitis, vagy befagyott váll. A kórkép leggyakrabban 40 év körüli nők esetében, a nem domináns oldali vállízületet érintheti.
Nyáktömlőgyulladás
A nyáktömlők folyadékkal teli zsákocskák, melyek a váll mozgása során keletkező súrlódási erőt hivatottak csökkenteni. Túlterhelés hatására gyakran begyulladnak, fájdalmat okozva ezzel főként a horizontális síkban, azaz oldalra irányban végzett mozgások során.
Ínszalag érintettség
Az ín tulajdonképpen az izom folytatása, ami egy kötőszöveti elem, amely az izomhasat a csontos alaphoz rögzíti. Túlhasználat esetén sok esetben maga az ínszalag gyullad be, krónikus fájdalom fennállásakor pedig az ín szerkezetében képződő részleges, vagy teljes szakadás okozza a fájdalmat, ami történhet trauma, vagy csak a kor előre haladtával lassú felrostozódás végeredménye képpen.
Instabilitás (vállficam)
Ebben az esetben a felkarcsont gömb alakú törzshöz közelebb lévő, azaz proximális vége részlegesen, vagy teljesen kilép a vápából, roncsolva ezzel az ízületet alkotó szalagokat, ínakat, porcot, valamint a tokot.
Csonttörés
Többnyire valamilyen behatáshoz köthető, generálhat tompa vagy akár éles fájdalmat, röntgennel jól diagnosztizálható.
Ütközési, vagyis impingement szindróma
Ez a leggyakoribb tünetegyüttes, ami az előzőekben említett kórképek valamelyikének talaján alakulhat. Úszó- vagy dobóvállként is ismeretes. A problémát a rotátor köpeny inainak ütközése okozza, ahogyan azok keresztülhaladnak egy szűk csontos rében, a subacromialis résben. Gyakran a rotátor köpeny szalagjainak részleges szakadását követően alakul ki, fokozatosan jön létre a huzamos ideig fennálló túlterhelés következményeként. A fájdalom a vállízület elülső és oldalsó felszínén jelentkezik ére, különösen a fejfeletti mozgások, illetve a váll forgatásának hatására.
Brazíliában gyógytornászok végeztek kutatást impingement szindrómában szenvedő páciensekkel. A csoportot 14 fő adta, férfiak, legalább 2 éve, tehát krónikusan fennálló tünetekkel, a program 8 héten át tartott. A kezelés minden alkalommal kryotherápiával (hűtési terápiával) kezdődött, majd nyújtó gyakorlatok következtek a mellizmok, a trapéz felső és a váll hátulsó izmait célozva, végül Thera-Band szalaggal erőstő feladatokat végeztek. Ezen túlmenően hasznos tanácsokkal és életviteli javaslatokkal látták el őket a váll tehermentesítése céljából. Két hónap elteltével az alanyok 50% vált tünetmentessé. Ez a kísérlet is remek példája annak, hogy milyen fontos az izmok nyújthatósága és ereje közti egyensúly.
Vállfájdalom és a mozgás
Minden esetben fontos a megfelelő orvosi diagnózis felállítása. Eleinte a fájdalomcsillapítás a cél. Az orvos által javasolt gyógyszeres kezelést a gyógytorna eszközeivel mindenképpen érdemes kiegészíteni a rehabilitáció teljességének érdekében. Ehhez mindenképp ajánlott egy konzultáció a gyógytornásszal, ahol részletes vizsgálatot követően a terapeuta megtanítja a szükséges gyakorlatokat, illetve szükség esetén manuális módszerekkel segíti a lágyrészek és az ízület gyógyulását.
A tünetek tovább mérséklésének érdekében a tehermentesítés elengedhetetlen, amihez például a javasolt a kineziológiai tape alkalmazása, hiszen a tape tehermentesít, de nem akadályozza meg a mozgást, így támogatja a szervezet öngyógyító mechanizmusát.
Blog ajánló
A TheraPearl hideg-meleg hőtasakkal tudjuk tovább mérsékelni a gyulladásos folyamatot. Ha a mozgás irányába zöld utat kaptunk, törekedjünk a teljes ízületi mozgástartomány elérésére. Ehhez remek eszköz a vállmobilizáló csiga, aminek használata egyszerű és nagyon hatékony, illetve akár egy fitnesz labda, melyet a talajon négykézláb előre dőlve vagy az asztal mellett ülve gördítünk magunk előtt így fokozni tudjuk a váll mozgásterjedelmét apránként a fájdalom határon belül.
Amennyiben elértük a fájdalmatlan teljes mozgáspályát, ekkor térhetünk rá az izomdiszbalansz helyreállítására, azaz az izomerősítésre. A mozgáspálya teljessége minden irányban fontos, beleértve a váll tengelyirányú forgó mozgásit is, mivel ezek elengedhetetlen elemei a hétköznapi funkcióinknak, gondolva itt pl. a fésülködésre vagy hátvakarásra. Az erősítés során mindenképpen először izoláltan, azaz egy-egy mozgást illetve izmot kiemelve kezdjük meg az erő fejlesztését, az izomegyensúly helyreállítását. Ahogy haladunk előre az időben a komplex, azaz több izomcsoportot egyszerre működésbe hozó mozdulatsorok következnek. Az erősítéshez kiválóan alkalmazhatóak a különböző elasztikus gumiszalagok, melyek folyamatos ellenállást biztosítanak a gyakorlat végzése során.
A felsővégtag, váll ízület erősítésre és korrigálására jól alkalmazható az ú.n. Brugger gyakorlatsor. Végezhető gumiszalaggal illetve CLX-szel egyaránt.
A Brugger gyakorlatsor
Kezdő pozíció: Ülő helyzetben helyezkedjünk el, kezünket emeljük tenyérrel előre és hurkoljuk a szalagot a hüvelykujjunk és a csuklónk köré, kb. 60 cm-es szalagrészt hagyjunk a két kezünk közt, és hajlítsuk be a két könyökünket.
Feladat:
- Alkarunkat, tenyereinket felfordítjuk
- Ujjainkat szétnyitjuk
- Csuklót visszafeszítjük
- Nyitjuk az alkarokat, vállakat hátra csavarjuk
- Kinyújtjuk a könyököket
- A karokat a törzs vonala mögé visszük
A gyakorlatot 4 másodperc alatt visszük végbe, majd 2 másodpercig kitartjuk, és vissza is 4 másodperc alatt hozzuk. Javasolt 2 percig végezni, illetve addig, amíg tökéletesen kivitelezni tudjuk a feladatot. A gyakorlat nehézsége a szalag erősségétől függ.
Funkcionális célokra, a Theraband CLX-et ajánljuk, mely komplex gyakorlatok kivitelezését teszi lehetővé , akár sport mozdulatok során végzett erősítések. A TheraBandtól megszokott színskálához kötött különböző erősségekben kapható, akár csak a már jól ismert gumiszalag.
Gyakorlatok
Az erősítést követően a nyújtásokhoz, lazításhoz érdemes beszerezni egy TherBand Wrapot, levehető külső részének köszönhetően, sima és bordázott felülettel is dolgozhatunk.Ezáltal két szinten is csökkenthetjük a megfáradt izmaink fokozott tónusát az erősítést követően.
Felhasznált irodalom:
- https://www.performancehealthacademy.com/thera-band-exercise-program-successful-in-treating-occupational-shoulder-impingement.html
- https://www.physio-pedia.com/Epidemiology_of_Shoulder_Pain
- https://www.27sello.hu/manualterapia/vallfajdalom
- https://vallcentrum.hu/vallfajdalom/vall-fajdalmas-becsipodese/
A szerzőkről:
Hodoniczki-Kammerer Judit
A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán gyógytornászként végeztem 2014-ben. 2015-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben főként reumatológiai és degeneratív jellegű problémákkal foglalkoztam, mellete pedig számos alkalommal dolgoztam futókkal, valamint futóversenyeken mozgáselemzést, kezeléseket végeztünk kollégáimmal. Az egyetemen külföldi gyógytornász hallgatók oktatásában veszek részt. 2018 óta Kiskunhalason a helyi kézilabda egyesület munkáját segítem, valamint a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Szegedi Tudományegyetem Oktatókórházában dolgozok.
Kőszegvári Ágnes
2012-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán gyógytornász szakon. 2012-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben dolgozom. Egyetemi éveimet követően részt veszek az egyetemi oktatásban is mind az elméleti, mind a gyakorlati részben. 2015-ben mesterszakon végeztem ugyancsak a Semmelweis Egyetemen. 2014 óta dolgozom sportolókkal és 2019 óta a BodyTherapy rendelőben. 2019 óta a Thera-Team szervezésben elindult "Ball management - a rehabilitációs" szakmai képzés oktatója vagyok.
