Sportsérülések a kosárlabdában
A sérülésekről már többször írtunk a blogunkon, a mostani bejegyzésben kifejezetten a kosárlabdában előforduló sportsérüléseket mutatjuk be. Terápiás javaslatokat és gyakorlatok is mutatunk a leggyakrabban előforduló sérülések kezelésére.
Olvasási idő: 12 perc
Ezen cikkünk egy cikksorozat része, a sorozat további részeit itt tudod elolvasni:
Leggyakoribb sérülések a kosárlabdában
Kutatások során bebizonyították, hogy a kosárlabda sérülések 56%-a az alsó végtagot érinti, míg a felsőt csak 19,3%-ban.
Alsó végtag:
- Boka
- Térd
- Láb
- Lágyrészek
Felső végtag:
- Ujjak
- Könyök és alkar
Láthatjuk, hogy a kosárlabdázók körében az alsóvégtag sérülések sokkal gyakoribbak, mint a felső végtag sérülései, ez abból adódhat, hogy a sérülések nagy része a talajfogás következtében alakulnak ki. Ezt vizsgálta Bruce R. Burnham és kutatócsoportja 1993-2002 között a HQ Air Force Safty Centerben. Vizsgálatuk során megállapították, hogy a kosárlabda sérüléseknek 8 mechanizmusa van. Ezek százalékos eloszlását az alábbi táblázat mutatja.
| Talajfogáskor másnak a lábára érkezéses | 45% |
| Talajfogáskor a talajra érkezéses | |
| Hirtelen fordulásos | 30% |
| Szakadásos | |
| Csavarodásos | |
| Ütközéses | 10% |
| Eséses | 5% |
| Hirtelen megállásos | 2,5% |
| Megbotlásos | 2,5% |
Ezek a sérülés mechanikák leginkább a bokát érintik, majd ha már az nem tudja megfelelően korrigálni, a túl nagy mechanikai hatásokat, akkor ezek a sérülések a fentebbi ízületekre tevődnek át, de az elsődleges sérülés a bokaízületben következik be leggyakrabban. Ahhoz, hogy a térden következzen be az elsődleges sérülés, ahhoz egy térdet érő direkt hatás kell, például egy ütés vagy rúgás. A talaj felől induló erő nem hagy ki ízületet és okoz úgy problémát, kivéve mondjuk, ha olyan szinten el van merevítve a alsóbb ízület, hogy az alkalmazkodásra képtelenné válik (túl merev szárú cipő, bokarögzítő, classic tape, leukoplast felhasználásával vagy akár egy arthrodesis után illetve egy túlzott synovialis folyadék gyülem okozta ízületi merevség következtében). Ezen sérülések bekövetkezéséhez három fő rizikófaktor is hozzájárulhat, az első ezek közül az anamnézis, mi szerint, akinek már volt boka sérülése annak 5-szörös az esélye, hogy ismét megsérül. A második rizikófaktor a légcellás cipő, hiszen az ilyen cipőt viselők körében 4,3-szoros a sérülési arány, mint azok körében, akik nem viseltek ilyen cipőt. Majd a harmadik rizikó tényezőként a kutatók a bemelegítés alatti nyújtást nevezték meg. Azok a játékosok, akik egész testre kiterjedő nyújtást kihagyták a bemelegítés ideje alatt, sokkal gyakrabban sérültek le társaikkal szemben. Ez azért okozhat sérülést, mivel a szöveteket nincsenek előkészítve a sport során létrejövő extrém megterhelésnek.
Alsó végtag rehabilitációja:
Kosárlabdázók esetében fontos az alsó végtag stabilizálása, melyet a boka- láb területén kell megkezdeni. A sorrend nem elhanyagolható, hiszen a sérülés során a többi ízület is érintetté válik. Amennyiben az egyik ízület kevésbé érintett, akkor ott csak pár ismétléssel végezzük el a gyakorlatokat az ízületi helyzetérzékelés (propriocepció) helyreállításának érdekében.
1. A boltozatok helyreállítás
Lábujjak szelektív mozgatása sokban hozzájárul a transversalis, azaz a lábujjak alatti kereszt irányú talpi boltozat emeléséhez, ezzel a gyakorlattal csökkenteni tudjuk a hallux valgus kialakulásának esélyét is. A boltozatok megléte elengedhetetlen a terhelés megfelelő eloszlása miatt, illetve a láb rugalmassága miatt.
A hosszanti boltozat emelése is nagyon fontos erre számos feladatot találsz az alábbi cikkekben:
- Bokafájdalom (Krónikus boka instabilitás), (A bokafájdalomról általánosan)
2. Bokaízület mozgásterjedelmének helyreállítása
Boka mobilizálás gumiszalaggal alap gyakorlat,ha nincsen semmi korlátozó körülmény, mivel a boka teljes mozgáspályája szükséges a sportmozgások során, különben kompenzációs mozgások illetve sérülések, panaszok alakulnak ki, legfőképpen nem a boka hanem fentebbi ízületek területén.
3. Térdízület stabilizálása
Ahhoz, hogy a térd ízület minden irányból stabil legyen, az izmok komplex erősítése szükséges. Kezdetben szelektíven aktivizáljuk, majd amikor elértük a megfelelő izomerőt és a reakció ideje is megfelelően alacsony akkor már az egészében kezeljük az izmokat.
Ide tartozó izmok:
- négyfejű combizom (m. quadriceps femoris)
- hátsó combizom (mm. hamstrings)
- combközelítő és -távolító izmok
(Utóbbi kettőt részletesen a medence stabilizálásánál tárgyaljuk)
4. Csípőízület mobilizálása
Ahhoz hogy az alsóvégtag jól funkcionáljon, a csípő ízületnek minden irányban megfelelően mobilnak kell lennie. A mobility gyakorlatokat, nyújtásokat hengerezéssel érdemes kiegészíteni a megfelelő eredmény érdekében.
5. Medence stabilizálása
A medence előre hátra illetve oldal irányú stabilitása és persze mobilitása is nagyon fontos.
Az oldalsó stabilitást a combtávolító (abductorok) és -közelítő (adductorok) izmok ereje és a négyszögletű ágyékizom (m. quadratus lumborum) adják első sorban.
Az előre-hátra stabilitást és pozíciót a hasizmok, csípőhorpasz (m. iliopsoas), a nagy farizom (m. gluteus maximus) és hátsó combizom (mm. hamstrings) befolyásolják.
Hasizom erősítése: (az alsó hasizmok aktivizálása a cél)
Farizmok aktivizációja:
Csípőhorpasz / m. iliopsoas nyújtása:
Gumiszalag segítségével hatékonyan nyújthatjuk a csípőhorpaszt, ami az ülő életmódnak köszönhetően gyakran megrövidül. Fontos, a gyakorlat végzésekor a farizmokat meg kell szorítani ahhoz, hogy a csípőhorpasz nyúljon ténylegesen!
Hamstrings aktiváció:
Ugyancsak az ülő életmód miatt a hamstring csoport elég elhanyagolt területe a testnek. Fontos megfelelő rugalmassága és izomereje a sportolás során. Íme pár gyakorlat mellyel javíthatjuk az izmok állapotát.
6. Alsó végtag funkcionális stabilitásának helyreállítása
Ebben a fázisban már nem szelektíven, hanem komplexen erősítjük az izmokat. Mind az oldalsó, mind pedig az elülső és hátulsó láncot egyaránt.
7. Egyensúlyfejlesztés
A sportmozgásoknál az egyensúly fejlesztés elengedhetetlen. Korábbi cikkünkben, részletes leírást adunk a témáról, számos gyakorlattal kiegészítve. Ezek a gyakorlatok egy kis szeletei a rehabilitációnak, mindenképpen javasoljuk a szakemberrel való együttműködést, a megfelelő állapot helyreállítása, mihamarabbi sportba való visszatérés, és a későbbi sérülések elkerülésének érdekében.
Ezen cikkünk egy cikksorozat része, a sorozat további részeit itt tudod elolvasni:
Felhasznált irodalom és képek:
- www.sportorvosok.hu
- www.fixflatfeet.com
A szerzőkről:
Hodoniczki-Kammerer Judit
A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán gyógytornászként végeztem 2014-ben. 2015-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben főként reumatológiai és degeneratív jellegű problémákkal foglalkoztam, mellete pedig számos alkalommal dolgoztam futókkal, valamint futóversenyeken mozgáselemzést, kezeléseket végeztünk kollégáimmal. Az egyetemen külföldi gyógytornász hallgatók oktatásában veszek részt. 2018 óta Kiskunhalason a helyi kézilabda egyesület munkáját segítem, valamint a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Szegedi Tudományegyetem Oktatókórházában dolgozok.
Kőszegvári Ágnes
2012-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán gyógytornász szakon. 2012-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben dolgozom. Egyetemi éveimet követően részt veszek az egyetemi oktatásban is mind az elméleti, mind a gyakorlati részben. 2015-ben mesterszakon végeztem ugyancsak a Semmelweis Egyetemen. 2014 óta dolgozom sportolókkal és 2019 óta a BodyTherapy rendelőben. 2019 óta a Thera-Team szervezésben elindult "Ball management - a rehabilitációs" szakmai képzés oktatója vagyok.
