1. Sérülések csoportosítása aszerint, hogy azonnal vagy később alakulnak ki a tünetek, két csoportra különíthetjük el a kiváltó okokat.

Azonnal kialakuló tünetek

Első esetben, hirtelen alakulnak ki, azonnal jelentkeznek a tünetek, így kellemetlen hatását azonnal érzi a sportoló. Ebben az esetben a sérülés és az őt kiváltó tényező, egyértelműen összekapcsolható. Erre példa egy rossz lépés következtében kialakuló bokaficam, vagy izomsérülés.

Nem azonnal jelentkező tünetek

Vannak olyan sportsérülések, melyek kialakulásának okaira csak később tudunk következtetni, nem mindig olyan egyértelmű illetve nem azonnal, hanem akár csak hónapok, évek múlva realizálódnak. Ezeket sportártalmaknak nevezzük. Erre kiváló példa minden, olyan aszimmetrikus terhelésű sportág (tenisz, kajak-kenu, vívás), ahol az egyik oldalunkat lényegesen jobban terhelő edzésmunka hatására, idővel gyakran hát-és deréktáji panaszok jelentkezhetnek, annak ellenére, hogy a sportoló sokáig tünetmentes. Említésre méltóak azok a nem sérülésekből eredő sportelváltozások is, amelyek a rendszeresen végzett edzésmunkával összefüggésben, de szintén lassan alakulhatnak ki. Erre jó példa a bőrkeményedés és ennek kellemetlen tünetei.

2. A sérülések okai feloszthatóak más szempont szerint is, mégpedig sportágra specifikus és nem specifikus kiváltó okok.

• A sportág-specifikus okok által kiváltott sérülések, kifejezetten a sportágra jellemzőek. Ilyenek például a kosárlabdázók, kézilabdázók esetében a térd-és boka ízületek sérülései vagy az atlétáknál az Achilles ín problémái.
• A nem sportág-specifikus csoportba tartoznak azok a sportágak, ahol gyakran előfordulhatnak, egy rossz ütközés vagy esés következtében kialakuló ficamok vagy súlyosabb esetben akár törések is.

3. A sportsérülések kialakulásának egyik leggyakoribb tényezője bármely sportág esetén, a bemelegítés és a nyújtás hiányossága vagy akár elmaradása.

4. A sportsérülések kialakulásának lehetnek külső és belső okai.

4.1. Külső okok

Az adott sportágnak nem megfelelő helyszín választása, mely nem alkalmas a sportág-specifikus mozgásformák végzésére. Sok esetben a sporteszköz is kiválthat sérüléseket. A sérülések adódhatnak egyrészt, ha hibás az eszköz, ezért az eszközös sportágaknál, használat előtt mindig ellenőrizzük, hogy maga az eszköz rendben van-e.( pl. a focilabda,kosárlabda stb. kellően fel van-e fújva, nincs kilyukadva)

Másrészt fontos, hogy a sporteszköz kiválasztása, a sportágnak vagy a célnak leginkább megfelelő legyen. A futáshoz megfelelő futócipőt használjunk, mert már az se mindegy, hogy milyen távot futunk és figyelembe kell venni az egyén esetleges láb boltozati problémáit is. Röplabdázni se kosárlabdával kezdjünk, mert indokolatlanul megerőlteti a csuklót és az ujjakat. Tenisznél sem mindegy, hogy milyen teniszütőt használunk, mert hosszú távon egy könnyebb, rugalmasabb ütő kíméli az ízületeket.

Sportruházat, sportfelszerelés a sportági igényekhez alkalmazkodjon, mert a helytelenül megválasztott sportruházat önmagában is sportsérülést okozhat.

Vannak olyan sportágak, mint pl. jégkorong, baseball, motorkerékpározás, BMX, aminek űzése védőfelszerelést igényel, illetve megfelelő sportruházatot, mint motorozás esetében pl. a bőrruha. Figyelembe kell venni az évszaknak megfelelő sportruházat megválasztását bármely sportágról is legyen szó. Télen fokozottan védeni kell a hidegtől az ízületeket, úgy, hogy melegen tartjuk, nyáron figyelni kell az állandó hidratációra, védekezni kell a napszúrás ellen és ennek megfelelően kell a sportruházatot megválasztani.

Az időjárás sajátosságainak figyelmen kívül hagyása, önmagában is sportsérülést kiváltó tényező lehet.

Ez leginkább a szabadtéri sportokat érinti. Mindig alkalmazkodni kell az épp aktuális időjárási körülményekhez. Szélsőséges időjárási körülmények esetén a szabadtéri versenyeket is elhalasztják, ezért mi is bátran tegyük meg edzésünkkel, ha annak indokolt és valós egészségkárosító kockázata van.

4. 2. Belső okok

A sérülés belső okai lehetnek a bennünk rejlő fizikai és mentális tényezők, melyek gyakorta vezethetnek és válthatnak ki sportsérüléseket.

A fáradtság lehet rövid időtartamú, de kialakulhat hosszú, fárasztó sorozatterhelések hatására is, mely hosszabb ideig tart. Ezért nagyon fontos, hogy az edzésterhelés szakszerű legyen, a felkészülés adott szakaszát, kellően megválasztott pihenő, regenerációs idővel kell összehangolni. A fáradt szervezet terhelhetőségi szintje mind mentális, mind fizikális vonatkozásban nagymértékben csökken, ezzel növelve, esélyt adva a sportsérülések kialakulásának.

A lelki problémák is rontják a koncentrációs képességet, ezáltal szintén növelik a sérülés kialakulásának lehetőségét.

A betegség, szintén olyan sérülést előrevetítő faktor, melyet nem szabad, sőt tilos figyelmen kívül hagyni. Még ha banális betegségről is van szó (pl. megfázás vagy lappangás jelei), a szervezet nem képes ugyanarra a teljesítményre és edzésmunkára, mint egészséges állapotában. Ilyenkor se edzeni, se versenyezni nem szabad.

Összegzés

Összegezve fontos, hogy akár amatőr, akár profi szintű sporttevékenységről beszélünk, a fentieket figyelembe véve, az edzés mindig az edzés céljának, az adott személy edzettségi szintjének megfelelően legyen összeállított, ezért a hobbi sportolóknak, mindenképp ajánlom szakember segítségét, mert így a sérülések kockázatát, a kialakulásuk okait minimálisra lehet csökkenteni.