A sportsérülésekről általánosan
A sérülésekről már többször írtunk a blogunkon, a mostani bejegyzésben kifejezetten a sportsérülésekről írunk, melyből kiderül, hogy mik a leggyakoribb akut sérülések, mik azok a rizikótényezők, amik növelheti a sportsérülések esélyeit, illetva a bejegyzésből az is kiderül, hogy melyek azok a tényezők, amik leginkább hatnak egy sportolóra és ezzel a teljesítményére is.
Ezen cikkünk egyben egy cikksorozat kezdete is, a jövőben az egyes sportágakban leginkább előforduló sportsérüléseket fogjuk majd bemutatni.
Olvasási idő: 6 perc
Ahogyan a bevezetőben is említettük a sérülésekről már igen sok cikk született a blogon, ezeket ide össze is gyűjtöttük.
- Bokafájdalom (Krónikus boka instabilitás), (A bokafájdalomról általánosan)
- Könyökfájdalom ("Már a könyökömön jön ki... a fájdalom…”)
- Nyakfájdalom (A nyaki szakasz és ami mögötte van, vagy pont, hogy nincs?)
- Térdfájdalom (Középpontban a térdfájdalom)
- Derékfájdalom (Középpontban a derékfájdalom)
- Vállfájdalom (Középpontban a vállfájdalom)
Mi az a sportsérülés?
„A hivatalos definíció szerint a sportsérülés minden olyan kóros elváltozás, amely valamilyen sporttevékenységgel kapcsolatosan keletkezik, és a következő kritériumokkal jellemezhető:
- a sportolást legalább 1 napig lehetetlenné teszi;
- orvosi kezelést igényel;
- szociális vagy gazdasági hátrányokkal jár. „
Forrás: sportorvos.hu
A szakemberek a sérüléseket két fő csoportba osztják, az akut és a túlterheléses. Az előbbi csoportba az olyan sérüléseket soroljuk, amelyek a hétköznapi emberek szerinti tipikus balesetek, melyek egy időben pontosan meghatározott trauma hatására jönnek létre. A sérülést okozhatja külső, illetve belső tényező, de minden esetben a szöveti szakadást eredményez. Ide tartoznak a törések, húzódások, ficamok, szakadások (szalag illetve izom), rándulások.
A másik fő csoport a túlterheléses sérülések, melyek a szövetek túlterheléséből, nem megfelelő használatból, alkalmazkodóképességük elégtelenségéből, lassú gyógyulásából, vagy többszöri mikrosérülések halmozódásából alakulnak ki. Ebbe a csoportba soroljuk a különböző gyulladásokat, (tenovagintis, tendinitis, bursitis, periostis) fáradásos töréseket, valamint a porcfelszín károsodását.
A sportsérülés hazai statisztikájában a különböző labdajátékot játszók vezetnek. A sérülések 60%-a az alsó végtagokat, a bokát és a térdet, érinti, ezt követi a kéz, a csukló, a könyök, a lábszár, a váll, a fej, a nyak, az ágyék károsodása.
Az akut sérülések 40%-ban míg a túlterheléses sérülések 60%-ban fordulnak elő. A sportbalesetek, akut sérülések közt a zúzódások és a húzódások szakadások törések, míg a túlterheléses sérülések között pedig az ín és izomsérülések a leggyakoribbak.
Sok e témával foglalkozó szakember kiemeli a sportsérüléseket kiváltó ok megismerésének fontosságát, hiszen a sérülések nem véletlen következnek be, az már csak okozat, nem pedig maga az ok.
A sportolóra ható tényezők
A sportoló reagáló lény, hatással van rá a környezet, és ő is hatással van arra valamint, saját maga is hatással van önmagára és a teljesítőképességére. Pszichológusok évszázadok óta emlegetett mondatait venném itt most elő, „ép testben , ép lélek”. A kettő egymás nélkül nem működik, hiszen ha valakinek lelki problémája van, már nem tud megfelelő szinten koncentrálni a mozdulataira, és csak egy nüansznyi hiba is elég ahhoz, hogy a baleset bekövetkezzen. Emellett a túlzott megterhelés is sérülést vonhat maga után.
Ezen felül fontosak a fizikális faktorok és azok idealitása, mivel kis mértékű súlygyarapodás is okozhat olyan súlypontváltozást, mely során az adott ízületre az eddigiektől eltérő terhelés hat, ami ugyancsak sérülést vonhat maga után.
Eddig csak a belső tényezőket taglaltam, hiszen ezeken maga a sportoló tud változtatni, mindezek mellett azonban a külső tényezők általi hatások is fennállnak. A szakirodalom ezt négy csoportba sorolja. Ezek a terhelés, a fizikai faktor, a felszerelési tárgyak és az emberi faktorok. A terhelés a sportágtól, szezontól és attól is függ, hogy mi is a csapat, illetve az egyéni sportoló célja az adott időszakban, hiszen ha mondjuk, egy olimpiára készül teljes elhivatottságra lesz szükség, míg ha éppen holtszezon van a szinten tartás a lényeg.
A terhelésen belül még meg kell különböztetni az edzések és a meccsek illetve versenyek közti különbséget is, hiszen az edzés lényege, hogy sokkal nagyobb terhelést kapjon a versenyző, mivel így tudja magát fejleszteni, ezért a versenyhelyzetben kisebb terhelésre is megfelelően tud majd reagálni, és nem kell még önmagával is küzdenie az ellenfelein kívül. A későbbiekben kifejtésre kerül majd a sporteszközök fontossága, azok közül is a megfelelő cipőé, hiszen ha nem megfelelő a szára és kiképzése akkor komoly sérülések következhetnek be magas szintű terhelés esetében.
Az emberi faktorok talán a legnehezebben befolyásolható tényezők csoportja, hiszen sokszor a csapaton belül problémák adódnak, feszültségek, amik hatással vannak az adott játékos viselkedésére is, mely ugyancsak koncentráció hiánnyal párosulva kétes kimenetelűvé válhat. Mind e mellett minden csapatsportot valaha is űző ember és persze az edzők is mindig azt mondják, „ olyan erős a csapat, amilyen erős a leggyengébb játékosa”. Ebből a szempontból nézve ösztönzőleg is tudnak hatni egymásra a csapattagok, minél jobb eredményre sarkallva egymást.
Ezek a tényezők együttese adja a sportoló viselkedését, hozzáállását, és ebből következőleg a teljesítő és koncentrációs képességét. Ha bármelyik tényező sérül, a sérülés esélye exponenciálisa megnövekszik, így fontos minden olyan kockázatot minamlizálnunk, amire hatással lehetünk.
Ezen cikkünk egyben egy cikksorozat kezdete is, a következő azóta megjelent írások:
Felhasznált irodalom és képek:
- www.sportorvosok.hu
A szerzőkről:
Hodoniczki-Kammerer Judit
A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán gyógytornászként végeztem 2014-ben. 2015-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben főként reumatológiai és degeneratív jellegű problémákkal foglalkoztam, mellete pedig számos alkalommal dolgoztam futókkal, valamint futóversenyeken mozgáselemzést, kezeléseket végeztünk kollégáimmal. Az egyetemen külföldi gyógytornász hallgatók oktatásában veszek részt. 2018 óta Kiskunhalason a helyi kézilabda egyesület munkáját segítem, valamint a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Szegedi Tudományegyetem Oktatókórházában dolgozok.
Kőszegvári Ágnes
2012-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán gyógytornász szakon. 2012-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben dolgozom. Egyetemi éveimet követően részt veszek az egyetemi oktatásban is mind az elméleti, mind a gyakorlati részben. 2015-ben mesterszakon végeztem ugyancsak a Semmelweis Egyetemen. 2014 óta dolgozom sportolókkal és 2019 óta a BodyTherapy rendelőben. 2019 óta a Thera-Team szervezésben elindult "Ball management - a rehabilitációs" szakmai képzés oktatója vagyok.
