Sérülések a focipályán

Hodoniczki-Kammerer Judit és Kőszegvári Ágnes - gyógytornászok

A csapat közös célja, azaz maga a gól szerzés erős koncentrációt és együttműködést igénylő feladat, ami nem csak testünket, hanem agyunkat is megmozgatja, egyúttal kikapcsolódásként és feszültség levezetésként is szolgálhat.

A játék maga, kontaktsport lévén számos veszélyt hordoz magában. A játékos mozgását rövid távú sprintfutások, csavaró mozdulatokkal tarkított testcselek, súlypontáthelyezés-és süllyesztés jellemzi, miközben a sportoló egyik lába többnyire a labdát vezeti, ezáltal meglehetősen instabil felszínt teremtve.

A rizikófaktorokat két csoportra oszthatjuk, külső és belső tényezőket különböztetünk meg. Ezek egy részén a játékos maga is tud dolgozni, változtatni. Nyilvánvalóan a kívülről érkező behatásokra, mint például az időjárási - és talajviszonyokra nincs hatásunk. A belső tényezők közül a nem, az életkor, genetika sok mindent meghatároz, viszont egy korábbi sérülésből való felépülés minősége, vagy az úgynevezett neuromuszkuláris aktiváció, fizikai erőnlét mindenképpen fejleszthető.

A labdarúgást érintő sérülések típusai

Leggyakrabban az alsóvégtagok területére koncentrálódnak a sérülések, mégpedig az izomzatot érintő húzódás, szakadás, az ízületek tekintetében pedig rándulás, ficam, szalagszakadás a legjellemzőbb. Az élvonalbeli játékosoknál hosszabb időt igényel a térd és bokasérülések rehabilitációja, de alapvetően elmondható, hogy a focisták körében nagyobb az ízületikopás és porckárosodás kialakulásának veszélye.

Az UEFA megbízásából Ekstrand és Waldén (2009) 8 évig 23 labdarúgó csapat tagjainak sérüléseit vizsgálták, a profi liga játékosai körében. A tanulmány 566.000 óra sporttevékenységet vizsgált, ebből 475.000 óra edzés, 91.000 óra mérkőzés. Ez időtartam alatt 4483 sérülést rögzítettek. Elmondható, hogy egy játékos átlagosan 34 mérkőzésen és 162 edzésen vett részt egy szezon alatt. Ebből következik, hogy minden futballal eltöltött 1000 órára 8 sérülés jut. Ezek eloszlása szerint 57%-a meccsen, 43%-a pedig edzésen következett be. A kutatás konklúziójaként elmondható, hogy egy játékos egy szezon alatt legalább két alkalommal sérült meg. A leggyakoribb diagnózis az izomhúzódás, aminek gyógyulási ideje átlagosan 8-28 napra tehető a vizsgált időszak alapján. A leggyakrabban, azaz az esetek 17%-ban a combhajlító húzódása, a második helyen 9%-kal a combközelítő izomzat sérülése szerepelt.

A teljesség igénye nélkül nézzünk egy rövid felsorolást, hogy a fent említetteken túl mivel találkozhat a focista. Gyakori az izomhúzódás, izomszakadás, valamint az ízületi szalagok meglazulása, szakadása, ami már a nem rugalmas, vagyis a nem kontraktilis elemeket is érinti, így a rehabilitációs idő is tovább tarthat pl.: bokaszalag, térdízületi keresztszalag, külső és belső kollaterális szalagok sérülése, szakadása.

A térdben található ízületi felszíni egyenetlenséget kiküszöbölő meniszkusz szakadása is jellemző. Ezek együttese az úgynevezett unhappy triad, egy igen súlyos, komplex sérüléstípus. A találó elnevezés a belső oldalszalag, az elülső keresztszalag és a belső meniszkusz sérülését takarja. A struktúrát tekintve a félhold alakú belső meniszkusz a belső oldalszalaggal összenőt, így bizonyos esetekben érthető az együttes érintettség. A láb kirotációjakor, a térd befelé dőlése során, kifelé csavarodásakor jöhet létre.

A sípcsont- és szárkapocscsonttörés meglehetősen fájdalmas baleset, elkerülése érdekében a játékosok sípcsontvédőt használnak.

Végül, de nem utolsó sorban az Achilles-ín szakadása is előfordulhat, ami fájdalom érzeten túl hangos pukkanó, csattanó hanggal is együtt járhat.

A mezőnyjátékosok mellett a kapusoknál inkább a fej, az arc, a nyak és a felső végtagok érintettsége a jellemző. A fejet ért sérülések az összes sérülés 14-22%-át teszik ki.

Prevenció, hogyan előzhetik meg a játékosok mindezt?

A hobbi játékosoknak az alábbi gyakorlatokat javasoljuk megelőzés gyanánt:

1. A”Nordic hamstring” gyakorlat a hátsó combot erősíti, ezzel csökkentve a sérülés esélyét.

2. A “Sidestepping” az oldalsó izomláncot aktivizálja, ami a kitámasztások során elengedhetetlen.

3. A “SL deadlift” azaz az egylábas felhúzás az egylábon támaszkodást segíti elő, és a törzsizmokat erősíti meg.

4. A “Side plank clam” az oldalsó farizmokat kapcsolja be, ami nagyon fontos az alsó végtag stabilitása szempontjából.

5. A “Spilit- squat” a térd körüli izmokat, illetve a törzsstabilitás fejleszti.

6. A “Bird-dog” gyakorlatban pedig a törzs izmok elülső (has oldali) és hátulsó izomzatát erősítjük meg.

Ha már a fenti gyakorlatok könnyedén kivitelezhetőek, akkor az instabil felszínen végzett járó és álló gyakorlatok következnek, melyeket a későbbiekben ugrások és kitámasztások válthatnak le, ezzel mind a törzs, csípő, térd és boka területét elkészíthetjük a meccs helyzetekre.

Professzionális módszerek…

A képre kattintva a PDF fájl letölthető

Az sérülések minimalizálásának érdekében a szervezet kidolgozott egy prevenciós programot, mely FIFA11+ néven fut és egységes módszert biztosít a játékosok, edzők számára. A feladatsor főként az alsóvégtag izmait, valamint mély, vagyis a core izmok erejét veszi célba, a neuromuszkuláris kontrollt, illetve az ízületi mozgásterjedelmet fejleszti. A gyakorlatok statikus és dinamikus stabilizációra összpontosítanak pylometrikus és ügyességi elemekkel tarkítva. A profikat elemezve, amatőr szinten is elmondható, hogy az izomzat edzettségén kívül fontos a bemelegítés, statikus, dinamikus nyújtás és elengedhetetlen az idegrendszer és az izomzat megfelelő minőségű kooperációja.

Annak érdekében, hogy csökkentsük a sérülések esélyét, sose feledkezzünk meg a bemelegítésekről, nyújtásokról és ezeknek a sportspecifikus verzióiról se, majd a sport befejezte után levezetésekről sem, mivel egy jó kis meccs súlyos következményekkel járhat, ha nem gondolkozunk előre.

Ezen cikkünk egy cikksorozat része, a sorozat korábbi részeit itt tudod elolvasni:

• A sportsérülésekről általánosan
• A futókat érintő sérülések
• Sportsérülések a kosárlabdában
• Crossfit sérülések
• Tipikus ütős sportsérülések
• 6+1 leggyakoribb ütős sport sérülés

Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel YouTube-csatornánkra, hogy ne maradj le a videós tartalmakról sem! És kövess minket a Facebook-on is, ahol rendszeresen megosztunk további hasznos tippeket!

Érdekelnek a blogon szereplő termékeket, de bizonytalan vagy? Akkor látogass el budapesti márkaboltunkba, hétfőtől péntekig 8 és 16 óra között. Minden raktáron lévő termékünket ki tudsz próbálni, kollégáink pedig szakmai segítséget nyújtanak neked a választásban.

Címünk: Thera-Team MÁRKABOLT, 1116 Budapest, Hauszmann Alajos utca 4. (Google maps link)
Telefon: +36304746055

A szerzőkről:

Hodoniczki-Kammerer Judit

A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán gyógytornászként végeztem 2014-ben. 2015-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben főként reumatológiai és degeneratív jellegű problémákkal foglalkoztam, mellete pedig számos alkalommal dolgoztam futókkal, valamint futóversenyeken mozgáselemzést, kezeléseket végeztünk kollégáimmal. Az egyetemen külföldi gyógytornász hallgatók oktatásában veszek részt. 2018 óta Kiskunhalason a helyi kézilabda egyesület munkáját segítem, valamint a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Szegedi Tudományegyetem Oktatókórházában dolgozok.

 

Kőszegvári Ágnes

2012-ben végeztem a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán gyógytornász szakon. 2012-től az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben dolgozom. Egyetemi éveimet követően részt veszek az egyetemi oktatásban is mind az elméleti, mind a gyakorlati részben. 2015-ben  mesterszakon végeztem ugyancsak a Semmelweis Egyetemen. 2014 óta dolgozom sportolókkal és 2019 óta a BodyTherapy rendelőben. 2019 óta a Thera-Team szervezésben elindult "Ball management - a rehabilitációs" szakmai képzés oktatója vagyok.